Női misztériumok

Kell valami szép, úgy látnék valami mást, mosolygósat, megnyugtatót... Mutatom nektek is.

Ez például csak egy étterem. A liláskék márványfal elé függesztett régi gobelinen csak a fa látszik, de szerintem szarvasok, egyszarvúak és őzek lehetnek rajta, sétáló szűz hosszú ruhában és leengedett hajjal az erdő szélén, kövek között patak. Mennyire jó, hogy az ablakok elé nem engedtek nagy és nehéz drapériát. A nehéz damasztabrosz fehér, de egész acélkéknek és óezüstnek tűnik a furcsa falakról visszaverődő fényben. Ezüst kandeláberek, magas támlájú bőrszék, és magas oszlopon vihánc puttó: furcsa hely :)

Nem is tudom, mit rendelnék itt. Azt hiszem, nehéz borokat, illatos gombákat, mézes és mákos szépségeket és ópiumfüstöt.

Hogy vonzza a szemet az a nagy ablak! Vajon hova lehet kilátni innen?

Őrült naprakész leszek: Halloween-sminkek leírását szeretném megosztani.

Kezdjük a banyákkal. Szerintem orr-építésbe ne kezdjünk bele otthon - bár ha kapunk valahol meggyőzőt gumiból, azt felhasználhatjuk :) Először is arctisztítás után alaposan krémezzük be az arcot, mert a sok festék várhatóan ki fogja szárítani. Aztán sápasszuk le magunkat kellőképpen - szürkés, fehéres, esetleg lilás árnyalattal. Naná, hogy nemigen van otthon ilyen alapozónk, de ha a saját alapozónkhoz keverünk a gyerekarc-festéshez kapható fehérből, egész jó hatásokat érhetünk el. Aztán a szem környékét bíborral, vörössel fessük gyulladtra, álmosra. Az alsó és a felső szemhéjra is jusson belőle. A szemöldököt gondos alapozás és fehérre színezés után szigorúra fessük újra: szürkés árnyalattal kezdődjön egészen bent, a belső szemzugnál, és a halánték felé húzzuk ki. A pillákat fehérrel fessük át - ritka ronda beteg egy hatást kelt. Sütétszürkével és bordóval húzzuk meg a ráncokat a szem alatt, a szem mellett, az orr két oldalán és a száj mellett. Az orr szélét fessük át szürkével: ettől hosszabb és ijesztő lesz. A szájat tüntessük el fehérrel, majd kevés barnás rúzst kenjünk fel a közepére, és szürkével ráncoljuk be. Néhány plastici-szemölcsöt is feltehetünk :)

A viszonylag rémes bohóc tetejéről én lehagynám a citromfacsarót, de hát ízlések és pofonok különböznek. A smink viszont könnyen elkészíthető és kellőképpen beteg egy Halloween-sminkhez :)

Fehérrel alapozunk, akár a gyerekarc-festés fehér színével. Ez esetben vigyázzunk: vízzel higítható, tehát ha megázunk, melegünk lesz, sírunk vagy arcon löttyintenek valamivel, akkor a smink a dekoltázson végzi. Praktikusabb az olajos alapú fehér alapozó, és hajrá. A homlokra fekete csíkok kerülnek, a szemet vörössel kontúrozzuk, erősen, belül is. Alsó, fekete pillákat festünk fel.

A hatalmas, fekete szájat először rajzoljuk be - így már könnyű lesz kitölteni a fényes, fekete, krémes festékkel. Ne feledkezzünk meg a kusza fogsorról!

A démoni smink leginkább Marylin Mansonra hajaz, de ennek ellenére vagy épp ezért kellően ijesztő. Akkor válasszuk ezt, ha jó minőségű, nem kenődő fekete festéknek, elég finom, hegyes ecsetnek és jó adag kézügyességnek vagyunk a birtokában.

A fehér alapozás után rajzoljuk fel a homlokra a díszt. Vagy ezt, vagy bármi hasonlót - valószínűtlen, hogy a bulin szimbólumkutatóval találkoznánk, aki rávilágítana a tévedéseinkre. A szem környékére fekete és bíbor színű árnyék kerül, aminek a szélét nagyon finom, lapos ecsetvonásokkal dolgozzukel, majd a vékony ecsettel kis tincseket húzzunk ki belőle. A bal szemre a lecsorgó festést azért könnyebb megrajzolni - csak a higított festékkel teli ecsetet óvatosan húzzuk végig az arcon. A száj legyen nagyobbra rajzolt, maszatosan fekete szélű, belül bíborral kitöltve. A széléről szintén lefolyhat egy fekete vagy egy bíbor vonal.

Egyébként pedig - tudjátok - nem csak sírontúliaknak, gonoszoknak és rémeknek lehet beöltözni Halloweenkor, úgyhogy hajrá minden nyuszi, tündér, műtőorvos!

Sütöttem egy próbát a karácsonyra tervezett habsapkás kis kosárkákból - finomak lettek :) Igaz, hogy karácsonyi (darált mandulából, narancsból, aszalt vörösáfonyából összeállított, fahéjas) töltelék helyett most mézben eltett vörös gyümölcsöket tettem a süteménybe.

Harminc deka finomliszthez húsz deka sütőmargarint, tíz deka cukrot, két tasak kristálycukrot, négy tojás sárgáját tettem és persze egy csipet sót. A tésztát összegyúrtam, hűtőben pihentettem fél órát, rendes kislány módjára, ahogy kell, aztán vékonyra nyújtottam, tizenkét-felé vágtam és kibéleltem vele a muffinsütő kivajazott mélyedéseit. Elősütöttem egy picit, majd a közepét megraktam a mézes gyümölcsökkel, és enyhén édesített tojáshabot halmoztam a tetejükre. 165 fokon, nagyjából harminc perc alatt megsültek.

Vannak nyűgös reggelek, amik valahogy nem akarnak elkezdődni. Álmos vagyok, fáradt vagyok, meg nyüssz. Ilyenkor próbálok a reggelivel valamennyit segíteni a dolgon.

Nem is tudom, mások hogyan tudnak a müzlitől felébredni :) Nekem nem megy. Persze tudom én, hogy csupa egészség, meg szénhidrát, de szétrázza a reggeli buta agyamat, amíg szétőrlöm a fogaim között. És nem is laktat. Engem. Biztosan rosszak a szokásaim.

Nekem kell reggel a kávé. A habos, hűvös, kesernyés tejeskávé, nagy bögréből, akár fél órán keresztül iszogatom. Fülönfogom, és vele sétálok a lakásban.

Megfelelő reggeli, induló energiát pedig nekem a hús ad, mégpedig a fűszeres hús. Tudom: szentségtörés. Azt hiszem, nekem a hatalmas, gazdag, meleg angol reggelik lennének igazán a barátaim :) Aztán estig nem is kérek mást némi gyümölcsön kívül, de reggel hús nélkül csak kornyadozom. Milyen remek ilyenkor egy pár sült debrecei, tormával, ropogós szélű, puha kiflivel!

Akármennyire szeretem a nyári gyümölcsöket, azok valahogy mindig feldolgozásra ingerelnek. Nem úgy az ősziek :) Az ősz illatos, kemény héjú, hamvas szépségeit csak úgy, magában szeretem a legjobban. Na, még süteménybe is szívesen sütöm bele őket. Az alma lemény, karcos harapása, a mézédes, illatos körte csorgó leve, a roppanó héjú, illatos muskotály szőlők, a finom  hamvú, gyönyörű ruhába öltözött gömbölyű ringlók, szilvák a legszebbek a világon. Utóbbiak színében pedig napokig gyönyörködöm, mielőtt rászánnám magam, hogy megegyem őket :) A szilva színe az egyik legvarázslatosabb dolog a természetben - persze, szigorúan szubjektív szemmel :) De hát nekem ilyen szubjektív szemem van.

A télre felkészülhetünk rostanyagokkal, vitaminokkal, és a szemünket-lelkünket is simogatják az édes, kézbe gömbölyödő gyönyörűségek. Ha máskor ímmel-ámmal fogyasztjuk is a gyümölcsöket, ilyenkor valahogy maguktól gurulnak a tenyerünkbe.

Aztán az aszalt finomságok - khm, nos, azok már nem ilyen egészségesek, de azért ellenállhatatlanok :)

Kezdjétek el kitalálni a karácsonyi ajándékokat, ha eddig nem tettétek meg - sőt, ha van időtök: akár az elkészítésének, kiválasztásának is nekiláthattok. Már hatvan nap sincs az ünnepig :) Ha ki akarjátok kerülni az utolsó napok-hetek agyzsibbasztó, lábfájdító, idegölő tömegben-rohanását, akkor érdemes már most gondolkodni ezeken.

A saját ajándékainkról nem teszek fel fotót, mert - szerencsére - az ismerősök, rokonok, barátok, a Megajándékozottak - is olvassák a blogot :) És egy fityiszt mutatom meg előre a meglepetést.

Nem az árnyékolásról szeretnék írni, hanem azokról az ablakokról, ahonnan kevés, sötét, puha fény szűrődik be. Romantikus zugokat alkotnak néha, bár nagyobb terekben, fogadószobában, dolgozószobában nem szeretjük őket - ott fényes, kemény, ragyogó fénycsíkokat akarunk a padlón, aranyló szemcséket a levegőben, harapható fényhasábokat, mintha sárga gumicukor feszülne az ablak és a padló között. Az északi, keleti ablakok, a sötét, vastag falak vagy a sűrű lombú, sötétzöld fa az ablak előtt azonban nem mindig enged nekünk ilyesmit.

Itt például kevés, homályos, halvány fény vetül be az ablakon. Látjátok: annyira szórt a fény, hogy a cserepek mögött az árnyék kontúrja egészen elmosódott, puha, mintha szénnel maszatolták volna oda.

A matt fényben matt cserepek, matt levelű növények, visszafogott színek - finom és természetes az összhatás. Tovább sötétíti az ablakot, de itt nyilván nincs is szükség fényre.

Vajon folyik munka ennél az íróasztalnál? Én azt hiszem: igen. Bár az írógép jó réginek tűnik, azért biztosan élmény lehet ezen megírni egy fejezetet :)

A filigrán, finoman kidolgozott ablakrács tökéletesen illik a zöld háttérhez, az apró levelekhez, a gazdag ágmintázathoz. Az ablak azonban vastag és sűrű, mintázott, belül pedig a mogyoróbarnára mázolt, szögletes-rácsos ablakkeret keményebb és szigorúbb - a könnyed külső világot vezeti át a szögletes és súlyos belső bútorokig.

Mennyire szeretem a sötét, fényes, meleg barna fabútorokat a kékeszöld üveg és a zöld háttér mellett! Itt is kevés fény jut be az ablakon - nyilván a sűrű növényzet fogja vissza a nagy részét - de a fényes bútorzat és a fényes kiegészítők itt össze-visszadobálják a fényt. Még a szék felülete, az asztal politúrozott felülete, a lámpa búrája mind-mind fényes.

Függönyt nem is tettek az ablak elé, sem dísztárgyat - minél több fény jusson be abból a kevésből, ami kintről várható.

Azért mutatom ezeket a képeket, hogy lássuk meg a szépségét a kevés fénynek is. Nem kell a lakás minden pontját fényárban füröszteni - néhány helyen örüljünk meg a finom, sötét, árnyas fényeknek is. A zöld, a növényzet például remekül áll neki...

A kérésre válaszul: persze, nagyon szívesen leírom részletesen, hogyan készülnek ezek a szép színes, csillogó, finom mézüvegek.

A távol-keleti ízhatásokhoz az üvegbe kandírozott mangót, ananászt, gyömbért teszek, megszórom kókuszreszelékkel és chilivel - igen, chilivel :) - és felöntöm szépséges, aranyló mézzel.

A közel-keletibe kesudió kerül, fahéjrudak, szerecsendió, mazsola (sok mazsola!) és persze méz.

Az arany gyümölcsök fantázanevű üvegbe aszalt sárgabarackot, aszalt sárgadinnyét, ananászt, mangót, arany mazsolát tettem, a bíbor gyümölcsökbe pedig meggyet, szedret, vörösáfonyát, sötét mazsolát és szilvát. Ezeket is feltöltöttem mézzel.

Csináltam egy nagyon mangósat is - csupa-csupa mangó az egész üveg, pár rúd fahéj és némi kókusz, szegfűszeg és szerecsendió került bele, mielőtt feltöltöttem mézzel.

A karácsonyi méz összeállítás - ezt nagyon szeretem a karácsonyi mézes süteményekhez - úgy áll össze, hogy az üveg alját feltöltöm aszalt szilvával, majd sok-sok hámozott, egész mandula kerül rá, erre keserűmandula-aroma, fahéjrudak, szegfűszeg, mazsola, meggy, megint mandula és aroma, majd jöhet a méz.

Szép és kedves ízharmónia a Kismackó és a Nagymackó is. A Kismackóban alul tisztított mandula, azon ananász és kókusz van, a Nagymackóban pedig mogyoró és meggy.

A fűszeres mézbe pedig fahéjrudak, szegfűszeg, chili, szerecsendió és csillagánizs kerül. Mézes sütemények alapjául tökéletes.