Bár még csak november eleje van, lassan elkezdjük díszbe öltöztetni szívünket és otthonunkat. Nálam is, mint sokaknál, először a kopogtató- vagy más falikoszorú kezdi jelezni az ünnep közeledtét. Meg persze a karácsonyi süteményillatok :)
Válogattam néhány koszorút. Nagyon tetszenek... Olyan jó ilyenkor tervezgetni! Olyat választani, ami illik a házhoz, az őszhöz, a télhez, a többi dekorációhoz, és minden hazatéréskor ünnepre jövünk haza :)
Milyen dús, milyen elegáns, pazar és egyszerű!
Szárított, fényes levelek csokorra kötve és koszúba rendezve, fehér szárazvirággal és barna termésekkel.
Az ember azt gondolná, hogy ezekből az alapanyagokból csakis rusztikus, natúr dolgot lehet összeállítani. Persze, ha ez a koszorú egy kezeletlen, durván ácsolt fafalon lógna, virágos függönyök között, olyan hatást is kelthetne, és igazán kedves látvány volna. A fényes, matt, vörös falon azonban nagyon elegáns - a zöld tökéletes kontrasztot alkot. A fehér szobor és az egyszerű, finom, és tökéletes fehér gyertyák pedig harmonizálnak a virágocskákkal. A karácsonyi szépségről a fénylő felületek és az arany kiegészítők gondoskodnak, és persze az apró gyertyalángok.
Ugyanaz a fal, ugyanazok a gyertyák - bár többen vannak - és ugyanaz a fényes levelekből összeállított alap. Mennyire más mégis!
A barna termések megmaradtak. Barna, vörös és okker őszi levelek kerültek a zöldek közé - gyönyörű, őszi tobzódás koszorúformában. Néhány kalász és hosszú, srága levél is belekerült az összeállításba, így a szigorú kontúr felbomlott, és szabad, kócos lett a végeredmény.
Ez a koszorú így, ahogy van, egészen tökéletes őszre. Ha pedig hasonló színeket választottunk a karácsonyi dekorációhoz, akkor a koszorúra tekerjünk apró, arany fénypöttyökből álló izzósort, és máris gyönyörű karácsonyi dekorációvá válik. Esetleg a gyertyákat is beleállíthatjuk apró, aranyszínű üveg- vagy fémformákba.
Szeretem, amikor ennyire tobzódnak a hűvös színek :) Annyira ellentmondó, a forró hullámzás és a sok jégfehér szín. Egyébként is vonzó az ezüst, a fehér és a bronz harmóniája - számomra mindenképppen. Ti hogy vagytok vele? Bár belátom: olyan hatása van, mintha csupa éles, kemény fémlapból hajlítgatták volna, mintha csak elmennénk mellette, és megsértené a bőrünket, elvágná az ujjunkat. Vagy legalább lefagyasztaná :)
Az alap műhóval és ezüstfehérrel beszórt fenyőkoszorú. Ezt díszítik fémszálas ezüst szalagból hajlított szalagok, ezüstfehér gyümölcsök, bronzszín, lágy szaténszalagok és ezüst hóval befújt termések. Nagyon dúsan és gazdagon, hogy az alapot szinte teljesen el is takarják.
Olyan házban tudom elképzelni, ahol elég hűvös és nagy felületek állnak rendelkezésre ahhoz, hogy kiemeljék ezeket a díszeket.
Sérülékeny és érzékeny - élővirágos koszorú. Bágyadt szépség, olvadó aranyszínekben. Sárga rózsáj, tobozok, rőtre pirult őszi levelek, arany fények és ezüsttel díszített apró termések alkotják ezt a koszorút. Talán ez a kedvencem, bár nem vagyok biztos benne :)
Olyan a hatása - bár ebben a környezet is biztosan segít - mintha régi kastély kandallója fölött állna, finom, dekadens pusztulásban, nehéz, arabeszkekkel díszített függönyök mögött, mézes illatú boroktól mámoros, lusta, bársonyruhás léhűtők között, akik naphosszat ki sem szállnak a fényes atlaszhuzatú kanapék öléből. Rózsakoszorús, barna lányok rózsaszín és sárga ruhában ülnek a dúsan terített asztal körül, és szőlőt, diót eszegetnek, lábukat hosszan elnyújtják. A gazdagon, arannyal díszített fenyőfa kicsit elfeledve álldogál a sarokban.
Ez pedig sokkal inkább családi műfaj :) Biztosan illatos díszeket is használtak a girland és a koszorú összeállításához. Én biztosan használtam volna. Narancshéjat, narancskarikát, mandarint, citromot, mézeskalácsot, gyömbéres kalácsot, fahéjat, csillagánizst... Ezek olyan gyönyörűek, és olyan illatosak! A sok fa pedig biztosan magába szívja az illatokat, és még az ünnepek után is sokáig viseli ezeket a mennyei illatokat.
A fényes zöld levelek között a fentieken túl garna levelek, termések és gyümölcsök is megjelennek. Erre például nagyon jók az apró almák is, még ha nem is gondolná az ember. Aztán pedig egy ilyen ablakmélyedésben húzzuk fel a térdeinket, terítsük le pléddel, vonjunk bele egy mesekönyvet, és olvassunk fel a kicsiknek.
Nos igen, már éppen hiányoztak a vörös árnyalatok :) Épp ma találtam ki - persze, ez jövő évig nagyjából még ezerszer meg fog változni - hogy jövőre bíbor és püspöklila lesz a karácsonyfa. Mondjuk :) Vissza a fősodorba.
Megint barokkosan dús a koszorú, és a színei is gazdagok. A zöld mellett a fényes, világos fűzöld is megjeleni, a sárga mellett pedig az arany, a barna mellett a vörös sötét és matt árnyalatai. Almák, szárított virágok, kalászok, termések lendületes és szétágazó formát eredményez. Vörös és arany pohárkákban világítanak alatt a mécsesek, aranyszínű a fal - valahogy mégis sikerül megőriznie némi természetességet. A színek pedig tökéletesen alkalmassá teszik később karácsonyi koszorúnak is - mondjuk egy aranyszínű szalaggal áttekerve és masnival díszítve.
