Szeretem, ha a dolgok azok, aminek látszanak, és szeretem, ha legalább többé-kevésbé a helyükön vannak. Csodálatosan szépek a keleti nők hennával festett ujjai, az indiai menyasszonyok festett tenyere, lábai. De... bevallom, nekem az úgy szép és ott szép, a káprázatos színű, leomló szárikkal, és a fényesen kígyózó fekete hajfonatokkal. Számomra kevésbé vonzó egy amúgy helyes, flip-flop papucsos, kócos európai lány vörösre égett fehér, szeplős bőrén a hennafestés, amit kitérdelt farmerhez és pamutpólóhoz visel. Jópofa, aranyos, de olyan elbűvölőnek és vonzónak szerintem én nem fogom látni.
Látjátok, milyen szép? És mennyire nem volna az a mimózasárga, ezüsttel díszített szári nélkül.
Pedig a bőre egész fehér: szinte biztos vagyok abban, hogy kaukázusi, fehér bőrű nő kezét látjuk. Nem is mondom én, hogy ne tegye - mondjuk mondhatnám: miért hallgatna rám :)) - ha ilyen szépen, stílusosan viseli.
Tényleg, jut eszembe: ismeritek a SeasonsIndia weboldalt? Gyönyörű szárikat, salwar kameezeket lehet rendelni. Zárójel bezárva.
Szereztem még egy vöröset és egy krémszínt is. Milyen jó lenne érteni hozzá, tudni, hogy melyik vonal, melyik ábra, melyik motívum és szimbólum mit jelent! Tudom, tudom: nézzek utána :)