Ma vidámparkba mennék. Nem megyek, mert persze dolgoznom kell, korban és főleg súlyban kinőttem már az üléseket. Nos: ma van a születésnapom. Szépséges dátum - a legszebb nap szeptember 24. - és remek kor, de ma mégis egy vidámpark hiányzik :)

Ó, nem, nem a budapestihez ragaszkodom. Bármilyen régi, hangulatos, furcsa, varázslatos hely megfelel.

Ahol kézzel készültek a körhinta lovai, festettek, különösek, és mindegyik különbözik. Fényesek és színesek, mint a cirkuszi lovak, és legalább olyan szomorúak. Ijesztően régi zene szól harsogva a trombitás angyalok felől, villognak a tükrök, és cigarettázik a morcos jegyszedő.

Szeretem, hogy ilyen napragyogás volna hozzá - a hűvös ellen meleg nadrágot, kötött kardigánt lehetne venni, és persze meleg pelerint a hátunkra.

Rémes, ragacsos vattacukrot lehetne venni, amit utálok, úgyhogy úgyis odaadnám egy gyereknek. Az anyja gyanakvó tekintete mellett :) De szívesen ennék utána sült kolbászt a ligetben, friss kenyérrel, és talán még nyuszilufit is hoznék haza. Ha már születésnapom van :)

Szép napot mindenkinek!