Olyan kellemes, friss az idő, és olyan régen volt ilyen! Végre élvezet az utcára lépni, élhető, lélegezhető, oxigéndús levegő kavarog körülöttem, és nem az a rettenetes, betonkemény, forró pára.
A hűvösebb levegővel megjön a kedvem az evéshez is, és félreteszem a gyümölcsleveseket, turmixokat: végre főztem egy jó erős, illatos levest magamnak. Hiába, a férjem ízlése nem ilyen markáns :)
Egy leheletnyi szezámolajon egy áttört fohagymagerezdet és két szép, olyan négycentis, összevágott piros chilit megfuttatok, és ha van otthon gyömbér: egy kétcentis darabot vékony csíkokra vágva szintén rászórok. (Ha nincs, ahogy ma nálam sem volt, később szórok a levesbe egy kevés őrölt gyömbért.)
Közben forró vízben félpuhára főzöm a levestésztát. Aztán kiszedem a sós vízből, lecsöpögtetem, és hozzádobom a sülő fűszerekhez. Jól átforgatom, és az egészet felöntöm csirke-alaplével. Tudom, ilyet nem sokan tartogatnak otthon: kockából, porból is el lehet éppen készíteni, bár azért az igazi jobb... Tálaláskor metélőhagymával meg lehet szórni, még szebb és kívánatosabb lesz!
