Annyira, de annyira szeretnék szép körmöket! Persze nem az óriási, ijesztő, kapaforma műanyagdarabokra gondolok, cicanyuszival, virágoskerttel és lakatosműszerekkel díszítve, hanem azokra az igazán szép, finom, szépséges színű, elegáns körmökre. Nos, olyanom sem nagyon lesz, mert sajnos az én körmöm csak hosszan volna szép formájú - de hát sminkelni hosszú körmökkel elég gonosz dolog a modellel szemben :) Így ez kimarad. Azért még ábrándozhatom róla.
A konyha a családi élet egyik központja, így a családosok jó része meleg, otthonos helyként szeretné vagy szokta berendezni a konyháját. Különösen, ha az étkező is ott kap helyet. A meleg árnyalatokat a kő és járólap színével, a faajtók tónusával könnyű megjeleníteni, de van még egy lehetőség, ami segít abban, hogy arany és borostyán csillogjon a levegőben. Ez pedig a réz vagy vörösréz használata a szokásos hideg, ezüstösen csillogó króm felületek helyett.
Nos, így mutat a vörösréz a falon és az elszívó köpenyeként. Gyönyörű, könnyen tisztítható, és még a fugákból sem kell a maszatot kivarázsolni.
(Sötét a kép, tudom, de hát éjjel, mesterséges megvilágításnál a helyiségek már csak ilyen árnyékosak.)
Kiegészíthetjük ezeket a színeket feketével, lehetőleg fényessel, mint a képen - de gyönyörűen mutat fehér, vajszín, mohazöld vagy akár puha, világos matt kékek mellett is.
Leginkább a falon praktikus használni, mert könnyen letörölhető és csodaszép színe van, de ezer más módon is bevihetjük a színt a konyhába. Íme, erre néhány példa:
A rézedények egyébként kiválóak a főzésre, bár persze tudom: őrült drágák.
Ha pedig dekoratív edényeket szeretnénk, akkor is remek választás. Egyszerűen gyönyörű :) Csillogó, fényes, meleg, és valahogy a karácsonyt juttatja az eszembe. (Bár az ősz közeledtével nekem úgyis minden a karácsonyt juttatja eszembe, így talán ennek nincs sok objektív jelentősége.)
Ha találunk valahol a kínálatban: vegyünk egy réztálcát, és néhány réz tálkát. Akár így is felhasználhatjuk őket, mint a szomszédos képen: porcelántálkákat, poharakat tehetünk bele, vagy akár pőrén-pucéran is felhasználhatjuk. Mindent étvágygerjesztővé tesz ez az olvadó sugárzás.
Ezt a képet pedig már tényleg csak az elképesztő szépsége miatt tettem ide. Látjátok a gömböc felszínen az apró kalapácsütések nyomait, ahogy tökéletesre igazgatták a formát? Mint a lépesméz cellái. Ha jól látom: ebben a kancsóban tartja a háziasszony a fakanalait. Jó ötlet - én ugyan cserépkancsóban tárolom, de nagyon praktikus, hogy csak ránézésre kell kiválasztani az épp megfelelő fakalánkát a készletből, és nem a fiókban kell utána kotorászni.
Az őszi délutánok jönnek most, hosszú sorban, hónapokon át.
Gyönyörűek, ha aranyló napfényben nyújtózkodnak, puhán, álomra készülve, de én a ködös, szürkés arcukat is szeretem. Amikor a távolság gyöngyszürke párába vész, didergősen húzzuk össze magunkat, de a fák nem görnyednek a hideg vízpára súlya alatt, inkább minden egyes levelüket kényesen megmártogatják benne, és puhán ejtik le a sárga, tenyérnyi darabokat a szürke útra.
Valószínűtlen színeket, árnyalatokat hoz harmóniába az őszi délután. Kiderül, hogy a sárga és a szürke együtt megnyugtató és mélázó, hogy a vörös és a barna inspirál, az élénkzöld foltok pedig futásra ingerelnek. Az ég kékje fehérben és szürkében játszik, a máskor fekete aszfalt most galambszínű, a fehér utak pedig érthetetlen karamellszínben nyúlnak el.
A hosszú árnyékok mindent csíkossá és mintássá alakítanak. Barna, szürke, arany együtt kavarog körülöttünk.
Kék, fekete, fehér, füstbarna, zöld és ezüst, mint a tükör. Ennek együtt hidegnek kellene lennie - hisz látszik is: hideg van, hűvös, kardigánban-sálban, összefont kézzel sétálós a levegő - mégis meleg, szerelmes, csillogó minden. A színek nem olvadnak össze: egymás mellett sorakoznak, melengetve, átölelve tartják egymást. A zöld part átöleli a tükörtavat, a két fa a ház romjait, a kék ég a felhőket takarja óvón és a felhők a kék eget védik a kemény Földtől. Az árnyék éles kontúrjai is kerekek és íveltek, körbesimogatják a fényt.
Sétálni, futni hív.
A lányszoba fehér. Fehér muszlinfüggönyök és lágy, fehér drapériák, a puha ágy szélesen, szeszélyes körvonalakkal nyúlik el az ívelt fal mellett. A belépőt buborékos üvegfalak fogadják, a levegőpöttyök alig látható alakot formáznak. A falak között lassan sétálva lehet csak átkacskaringózni, így lassan tárul fel a tengerre néző ablaksor. Néhány lépcső vezet le a szoba szintjére. Fehér puffok, buborékos üvegasztalkák pettyezik itt-ott a pazaron vastag, süppedő fehér szőnyeget. Olyan tágas a tér, hogy a fénylő levegőrészecskék megpihennek egyik faltól a másikig.A fiúszobában fák állnak mindenütt. Valódi, lélegző, lombos fák, a koronájuk kinyúlik a házon túlra, visszaintegetnek az ablakon. A fák között lengőágy, a törzs tetején kis ácsolt erőd. Szekrények helyett zsákok és ládák állnak a falak körül, széknek hatalmas, színes labdákat használnak vagy szivaccsal puhított, faragott köveket. A földön színes kavicsok.
A vacogósoknak, rosszkedvűeknek, ázottaknak egy-két kép arról, miért gyönyörű mégis:
A páva motívumát azelőtt imádták - a ragyogó királykék, fényes zöld és arany tollak, szecessziósan ívelő vonalak, formák, ívek szépsége elragadó. Túlzóan dekoratív - úgy tűnik, mostanában ilyen hangulatom van - de természetesen nem kell telezsúfolni vele a szobát vagy a lakást. Épp elég, ha egy-egy szín megjelenik a textileken, vagy az égetett mázas tálakon, az üvegbe karcolva vagy az ajtóra festve, gyöngyházzal kirakva. (Utóbbival feszegetem a határokat, érzem én is.)
Összegyűjtöttem néhány inspiráló, vagy éppen csak gyönyörű képet a témában. Vannak fotóim pávákról, pávaszínekben ragyogó szobákról klasszikus és modern időkből, és a jellegzetes színeket vagy formákat viselő tárgyakról.
Bocsánat, bocsánat, tudom, túltengenek a sminkes posztok, de megint szépet találtam :)
Milyen ez a kék? Milyenek a szemek? Micsoda ezerszínű bőre van? Káprázatos.
Ehhez az összhatáshoz persze szükség volt az óarany, durva háttérre, a fényes királykék anyagra, a sötészőke hajra és a tökéletes arányú, finom vonású arcra.
Az arcról minden árnyékot, bőrhibát eltüntettek, majd az amúgy is keskeny orrot még keskenyebbre, a boltozatos homlokot íveltebbre, a finom vonalú arccsontot kicsit élesebbre alakították az árnyékoló segítségével. Az alapozás gyönyörű, többszínű: homokszín a homlok és az arc szélen illetve a száj körül, meleg, barack árnyalatú bézs a homlokon és az arccsontokon, és natúr, hideg az orron valamint az arccsont alatt. Vastag, puha, enyhén színezett, matt púderréteg került az egészre. Lefelé fésült szemöldök, barnából, okkerből és óaranyből összeállított, hosszított szemfestés került fel. Az arc rózsaszínre színezett az arccsontokon, enyhén az állon, a homlokon és az orr csúcsán is. Fényes, tökéletes, barnás mályva rúzs színezi az apró ajkakat.
Hagymaformájú, három-ember-magas kék virág áll – kicsit megdőlve – az erdei tisztás közepén. Mintha alig nyílt volna ki a bimbó, a szirmai szorosan összesimulnak, védve a titkos belsejét. Picit megremeg, fények szaladnak rajta végig, mintha egy tucat égősor szemei villannának fel sorban, a földtől az ég felé. A szirmok tetején a fények futnak tovább, folytatódnak a levegőben is. Különös, kígyózó, átlátszó teremtmény születik az összefonódó fényvonalakból. A fák ágai között a levegőbe hussan, és eltűnik a szemeim elől.Végignézek még egy születést, és egyre nő a kíváncsiságom. Meg kell tudnom, mi van a virág belsejében! Felröppenek, megpróbálok a szirmok csúcsai között belesni, de a következő fénysorozat felkap, és összekuszálódó fényfonalai kirepítenek a tisztás szélére. Ez persze nem szegi kedvem, egy közeli fa alsó ágára kúszom, és belesek a virágszirmok nyílásán…Egy íróasztal sarkát látom, és azon egy régi írógép csücskét. Behuppanok a szirmok közé, a virág közepébe. Egy dolgozószobát találok ott. Barna, félhomályos szoba; jobbra íróasztal áll az írógéppel, szemben tömött könyvespolc, balra régi, nagy füles fotel, előtte jegesmedve-bőr. Az íróasztal mögött kedves férfi ül. Elfészkelődöm a karosszékben, lábam a bőrön. Felteszem a legfontosabb kérdést:– Mit ír?Mosolya csak a barna szemek mélyén csillog:– Téged.
Ha szeretnénk, hogy otthonunk egyszerre legyen otthonos és pazar, akkor válasszuk a fényes, csiszolt fémre emlékeztető, meleg és ragyogó fémszíneket. Ilyen az arany is - és a bronz, a vörösréz, az óarany. Mind patinásnak, drágának, és egyúttal melegnek, puhának és hívogatónak mutatnak bármit, ami a színüket viseli.
Ez egy nagyon, nagyon arany szoba. A fény nem sugárzik, hanem hömpölyög egyik olvatag felülettől a másikig, mint a viasz. Érezzük, ahogy a fotel puhán ölel, hogy az aranyszín mintás fekete szőnyeg emeli a talpunkat, és oda visz, ahova szeretnénk.
Egyúttal szinte fojtogató a környezet - mindazok, akik a tágas, harapható fényű, szikrázó levegőjű szobákat szeretik, itt rosszul lennének. Itt minden puha, nőies, erőszakosan lágy. Még a tükör is izzani látszik a keretében, semmit sem érezni máskor olyan hideg merevségéből.
Ha ilyen szobát szeretnénk - legalább egyet a házban - akkor válasszunk igazán, igazán fényes brokát és bársony anyagokat, akár többfélét, és fényes tapétát. A gazdag szőnyeg mindennek az alapja - finomabb, diszkrétebb mintával is szép lehet, természetesen, de egészen más hatású.
Fehér és fekete háttér előtt íme, néhány arany és bronz kiegészítő. Hiába, ezek illenek hozzájuk leginkább: az erőteljes, tökéletes színek. A fehér királyi-szép az arannyal, a fekete komoran pompás a bronzzal. Ilyenkor úgy vágyom sok-sok szobára, hogy mindet máshogy rendezzem be :)
Ebben az óarannyal és vörösrézzel játszó lépcsőházban az ablak a legszebb, ural mindent, a színei meghatározták a környezetet. Minden alárendelődik a ragyogó árnyalatoknak.
Nézzük meg, hogy a filigrán fekete kontúrokkal díszített, áttetsző, fehér és mályvarózsaszín árnyalatok milyen jól illeszkednek az óaranyhoz. A hideg színek további árnyalatokkal gazdagítják és kiemelik a meleg fényeket.
A jellegzetes szőnyeg és az arany vonzalom miatt úgy tippelem, hogy az első képpel azonos lakásban járhatunk - nos, ha él itt férfi, Isten áldja a türelmét. Gyönyörűek az aranyszínek, és férfiasak is tudnak lenni, ám nagy tömegben, "higítás" nélkül vagy vörössel, rózsaszínnel párosítva nőiesek, sőt: istennőiesek. Ha a férfilakók kedvében is szeretnénk járni, akkor az arany mellett használjunk sok, lehetőleg sötétre pácolt-lakkozott fát, smaragdzöldeket, fenyőzöldet, esetleg királykéket. Ezüsttel is kiegészíthetjük: a Hold sápadt színe mellett az arany Napkorongja azonnal férfias, tüzes és aktív jelleget kap.
Még mindig nőies, de már sokkal szolídabban az ez a szoba itt balra. A bronzos árnyalatú bútort fáradt pirossal, a réz árnyalatát utánzó falat vajszínű plafonnal-padlóval enyhítve igazán kellemes napos hatást kaptunk. A sötét színek igazán térbelivé és lendületessé teszik a szobát. Az ívelt ablakon beömlő fénnyel szemben a sarkok egyébként is árnyékos területeit tovább árnyalja, mélyíti a sötét, gazdagon díszített bútor és textília. Az élővirág remekül illik mindehhez - szegény fácskákat azért sajnálom picit, hogy a függönyök mögött fénytelenül és a plafon alá szorítva kell tengetniük életüket.
Karamell, csokoládé és sötétlila egészíti ki a bronzszínt ebben a hálóban. Nagyon vonzó, egyszerre pihentető és buja. Ne féljünk a hálóban sötét színeket használni: itt végtére is valóan csak este fordulunk elő leggyakrabban, tehát a természetes fényt itt szökőévente látjuk. A meleg fényt lefelé öntő (egyébként nagyon szép) asztali lámpák és a gazdagon alkalmazott fényes textilek együtt igazán pazar hatást keltenek. Itt egyensúlyba jutott a jin és jang.
A sötétzöld ruhák őszre valók - ezért jutottak eszembe. Fenyőszínű, illatos, szépséges kelmékbe öltözhetünk ilyenkor, megnyugtatnak és picit álmosítanak. Aranybarna bőrrel vad, fehér bőrrel szelíd és törékeny hatást kelt.
A zöldes tónusú ruhákhoz érdemes a sminkben is megjeleníteni ezt a színt. Nyilván a szem környékén - bár volt nekem egyszer, valaha egy gyönyörű, apró zöld csillámokkal teleszórt rózsafa Guerlain rúzsom, azóta sem kapok, fáj is a szívem utána.
Legyünk bátrak, és alapozzunk vastagabban, mint nyáron. Télen pláne: a jó minőségű alapozó védi is a bőrt a hidegtől, szmogtól. Tudom, a téltől azért még messze vagyunk :)
Púderezzük le egy picit vastaggabban a szokásosnál. Matt, átlátszó porpúdert használjunk.
A szemöldök íve - mint mindig - most is legen tökéletes. A színe lehet a hajtónél egy árnyalattal sötétebb.
A szemet a pillák körül árnyékoljuk füstszürkével - mint a felső képen - vagy bronz-, esetleg kávébarnával, mint az alsón. A zöldes tónusokat finoman vigyük fel a mozgó szemhéjra úgy, hogy a nyitott szemnél is látható legyen az árnyalat. Ha hosszítani szeretnénk a szem vonalát: az orrtő és a halánték irányába hosszítsuk a színezést, ha kerekre emelnénk: inkább a szemöldök felé. Erős szempillafestés, natúr arcszín és barnás, természetes rúzs illik hozzá.
