Nem játszom Andersent, én nem tudnék olyan szép mesét írni az utcai lámpásról. Egyébként ismeritek a történetet a mindent látó,és még utoljára emlékező, nyugdíjba vonuló lámpásról? Én nagyon szeretem - és szeretem magukat az utcai lámpásokat is. Hangulatosak éjjel, és szépek nappal is, amikor nem világítanak. Van néhány gyönyörű kép róluk.
Bájos kis utca lehet ez, nem igaz?
Vagy csak a falba vágott kapu fölött sorakoznak ilyen sűrűn a lámpások?
Biztosan van lámpagyűjtogató, vagy volt valaha, mert az ilyen lámpásokhoz kellett.
Akár egy kis villához, de akár egy hangulatos vendéglőhöz is szívesen átmennék a lámpások alatt. Még a kúszónövény is futja befelé a falat, nagyon romantikus :) Néha rá kell jönnöm, hogy mégis romantiksabb lehetek annál az egyáltalán nem romantikus képnél, amilyennek magam látom. Remélem, ebben a szürkés téglafalban öreg, nyikorgós faajtók, régi bronzos kappántok lehetnek.
