Van, aki pürésíti ezt a cuccot, miután jó alaposan átforralta - én szeretem benne hagyni az almareszeléket, mert gyönyörűen úszkálnak a fehér alma szeletkék a narancshéjtól megfestett aranyszínű lében. Nagyon szép lekvár egyébként.
Amikor jó alaposan átforrt, négy zacskó zseléfixet keverek hozzá, üvegekbe töltöm (öt-hat üveget szokott megtölteni), és nem dunsztolom, csak még forrón megfordítom az üvegeket, "rácuppantom" a lekvárt a fedőre, és mehetnek is a kamrába. Karácsonyi süteményekhez isteni!
Mivel a narancsos verzió bevált, úgy éreztem: újítanom kell, nem lehet minden évben ugyanúgy, ugyanazt készíteni! Ezeket a variációkat idén ötlöttem ki. A mese-mákosba egyszerűen beleszerettem :)
1. Ugye rutinosan megpucolom, lereszelem a 2,5 kg almát, közben három citrom levével folyamatosan locsolgatom, hogy ne barnuljon meg.
2. Közben megpucolom és lereszelem a gyömbért - olyan hat-nyolccentis darabot választok.
3. A reszelt, citromos almát összeforgatom a gyömbérrel, fél liter mézet csorgatok rá, és kap egy fél teáskanál őrölt fahéjat is.
4. Összeforralom, megkóstolom - ha nem elég édes, cukorral pótlom a hiányt. (Ez nálunk nemigen fordulhat elő, de más talán édesszájúbb.)
5. Belekeverem a dzsemfixet, üvegekbe szedem, gyorsan megfordítom a lezárt üvegeket, majd vissza, és mehetnek a kamrába.
1. Másfél kiló almát és egy kiló körtét pucolok és reszelek, megint három citrom levével locsolgatva, hogy viszonylag fehérek maradjanak a szeletkék.
2. Az alma-körte keverékhez nagyjából fél kiló cukrot adok - ezt szinte biztosan kiegészítik az édesszájúbbak, de én szeretem a gyümölcsízt úgy magában - egy teáskanálnyi fahéjat, és tizenöt deka mákot. Egészben, nyersen, darálatlanul. (Nem sok, de úgyis inkább díszít, mint ízesít.) Három vaníliarúd is kerüljön bele, a kikapart magocskákkal.
3. Felforralom, dzsemfix kerül bele, és mehet az üvegekbe.