Azt gondoltam, hogy valami csirkés, tejszínes, szőlős dolgot ennék. Mondjuk.

Veszek két egész csirkemellet, vékony szeletekre vágom. Két kanálnyi olívaolajat öntök egy tálkába, beleloccsantok fél pohár muskotályos bort, egy kanálnyi mézet, sót, fehérborsot, őrölt szerecsendiót, egy egészen leheletnyi fahéjat kutyulok össze egy habverővel. Ebben a kutymászban forgatom meg a csirkeszeleteket, egymásra halmozom őket, és a maradék páclevet ráöntöm a csirkére. Egy éjszakát a hűtőben tárolom.

Másnap egy serpenyőben vajon megpirítom a csirkeszeleteket, majd ha kivettem őket a forró vajból - abba beleszórok jó három-négy marék édes, nagyszemű szőlőt, és egy fél maréknyi darált diót. Kaphatnak egy csepp mézet is, hogy szépen piruljanak. Amikor már illatos, jó sűrű főzőtejszínt öntök hozzá, és ízesítem leheletnyi sóval, borssal, szerecsendióval. Ráöntöm a húsra, és salátával vagy még inkább pergő szemű fehér rizzsel tálalom. Na jó, inkább mazsolás rizzsel.