A vasárnap délutánhoz illik az édesség, a lusta, álmosító, méhzümmögő nyárhoz pedig a gyümölcsök.
Ha találunk még valahol epret, akkor készíthetjük abból is, ha nem, akkor puha húsú, omlós-ragacsos barackból csináljuk. Én ősziből is szeretem, és sárgabarackból is finom. A sárgadinnyét is felhasználhatjuk, de csak akkor, ha mézédes, illatos, tömény - a vízízű, unalmas példányokat inkább hűtsük jégbe, mártogassuk vodkába, és úgy fogyasszuk.
A megtisztított, megmosott, kimagozott gyümölcs húsát törjük össze villával. Az eperhez eperlikőrt, a barackhoz baracklikőrt, de még inkább illatos barackpálinkát, a dinnyéhez dinnyés vodkát öntsünk egy pohárkával. Tegyünk hozzá illatos, sűrű, borostyánszínű erdei mézet, egy leheletnyi fahéjat, csöpp szerecsendiót reszelve, facsarjuk rá egy fél lime vagy illatos citrom levét. Turmixgéppel törjük össze ezt a masszát egészen krémesre. Tegyük be a mélyhűtőbe, és félóránként keverjük át, hogy mindenhol egyenletesen szilárduljon.
Aztán amikor már nem tudunk neki ellállni, akkor tegyünk néhány kanállal szép poharakba az illatos, fűszeres, hűvös gyümölcssörbetből, rádobálhatunk nagyobb darabra vágott friss, egész gyümölcsöket, és öntözzük meg bőven száraz pezsgővel.
Ha gyerekek is fogyasztják, akkor persze a sörbetből is hagyjuk ki az alkoholt, és később se pezsgőzzük össze: tegyük inkább ostyatölcsérbe, mintha fagylalt volna.