Hideg van. Tényleg. Itthon is, pedig már fűtünk, igaz: csak kicsikét. Egy meleg plédet, forró italt, valaki?
Például egy ilyen elegánsat :) Hát nem gyönyörű?
Ebbe a takaróba burkolózva ezüstfenyőkre illene látni a fehérre festett ablakokon túl, és inkább sherryt kellene iszogatni tea helyett - sajnos, azt viszont egyáltalán nem szeretem. Fakó árnyalatú, elegáns, rózsás fotelek és karosszékek lehetnek még a szobában, magnólia és levendula színű falikárpit. Jólesne benne klasszikus zenét, leginkább talán Csajkovszkijt hallgatni, és most nem, nem kizárólag a Diótörőre gondolok. Aztán csengetni, hogy rakják meg jobban a kandallót. Elnézést kérek a szemtelen burzsoá ötletekért :)
Az ábrándozáshoz mutatok még néhány szép darabot - kispárnák nélkül, mert ránézésre elalszunk még a munka mellett is.
Főzzünk le egy liter jó erős fekete teát. Kanalazzunk bele bő két deci mézet (én még mindig az erdei mézet szeretem, de más fajta is jó, természetesen, ha nem túl aromás - a narancsos méz pedig abszolút a legjobb). Öntsünk bele két deci erős, sötét rumot. Egy jól megmosott citromot és egy narancsot karikázzunk fel szép vékony, egyforma szeletekre, és adjuk hozzá a pncshoz, majd kapjon két fahéjrudat is. El tudjátok képzelni, milyen illata van? :) Melegítsük össze, és már ihatjuk is.
Vegyünk elő egy közepes méretű lábost, és egy szimpatikus bögrét. A bögre lesz a mérce, amivel a különböző alkotóelemeket méregetjük. Először egy bögrényi citromlevet öntsünk a lábosba. Majd vegyünk elő egy finom, de tényleg finom vörösbort, és ebből két bögrényi mehet a citromlé mellé. (Ekkor ne szagoljunk még bele, mert a lelkünk is elfacsarodik attól a savanyú, gyümölcsös illattól.) Ezután következhet három bögrényi cukorszirup. (Javaslom, hogy készítsük el a cukorszirupot két bögre cukorból és két bögre vízből, addig főzve, amíg sűrű nem lesz. Ha nincs kedvünk hozzá, akkor jobb híján két bögre cukor és egy bögre víz menjen a lábosunkba.) Ezután következik négy bögre víz, vagy négy bögre gyenge gyümölcstea, valamilyen bogyós gyümölcs ízesítéssel. Ezután szórjunk a lábosba vörös bogyós gyümölcsöket, amit épp szeretnénk, de legalább 30-40 dekát, akár fél kilónyi is lehet. Két felkockázott narancs is mehet bele. Három fahjéjrúd, öt-hat szegfűszeg is kerüljön a lébe. Ha van kandallónk, akkor mellette lehet folyamatosan melegíteni, ha nincs: gyenge lángon tartsuk melegen az egészet. Igazán ünnepi, és nagyon finom!
Csak felnőtteknek, lehetőleg álmos felnőtteknek ajánlom! Ébreszt, felpörget, ám ettől még ne merjünk vezetni az elfogyasztása után. Főzzünk le hat adag extraerős eszpresszót. Öntsünk hozzá két deci rumot, egy deci mézet, és egy bögrényi, azaz három deci forró csokoládét. Két fahéjrúd mellett forrósítsuk fel, és bátran igyunk belőle - szerintem egyszerre ne többet, mint egy decit. Ne is próbáljunk elaludni a következő órákban.
Kóstoltátok már a mákos-marcipános joghurtot? Sok ismerősöm szerint teljesen perverz íze van - én nagyon szeretem :) Mintha kopogtatnál a mézeskalács-ház ajtaján. Elbűvölő.
A süteményekben persze mindenki ismeri - díszíthetjük vele a tetejét, a tésztáját, a mákimádók (mint én) pedig még a liszt jelentősebb részét is kicserélhetik őrölt mákkal; így sűrű, mély ízű, fekete süteményeket süthetünk. Jól illik hozzá a gyümölcsök íze - a szilváé, almáé, narancsé, citromé. Meg még a többié, persze :) Ízesítsük fahéjjal és vaníliával.
Szokás szerint az általam kedvelt dolgok színébe is beleszeretek - őszintén: láttatok a mák színénél szebb, gazdagabb szürkét? Világos és sötét árnyalatok játszanak benne, lilás, mályvás, feketés és kékes árnyalatokat vesz fel, néha pedig egész meleg árnyalata is lehet, ami egy szürkétől igazán különleges teljesítmény. A lakásnkat, ruháinkat is díszíthetjük a mákszínekkel - hordjuk együtt levélzölddel, égszínkékkel, mályvaszínnel vagy ragyogó rózsaszínekkel.
Úgy készítem, hogy megpucolok nagyjából két és fél kiló almát, folyamatosan locsolgatom néhány citrom kinyomkodott levével, hogy ne barnuljon. Folyamatosan, pucolás közben három egész citromot használok fel erre. Ezután lereszelem az almát, és még egy citrom levével összekeverem. Belereszelem négy nagy narancs héját és belenyomkodom a narancsok levét is. Megszórom egy púpozott kávéskanálnyi fahéjjal, egy fél kanálnyi őrölt gyömbérrel és ugyanennyi szerecsendióval. Három kanál mézet csorgatok rá, és egyelőre úgy harminc dekányi kristálycukrot. Felteszem a tűzre, és lassú tűzön főzögetem. Amikor már elég forró, hogy összeérjenek az ízek, megkóstolom, és kiegészítem annyi cukorral, amennyit ízlésünknek megfelelően felvesz - attól függ, mennyire volt édes az alma és a méz.
1. Ugye rutinosan megpucolom, lereszelem a 2,5 kg almát, közben három citrom levével folyamatosan locsolgatom, hogy ne barnuljon meg.
1. Másfél kiló almát és egy kiló körtét pucolok és reszelek, megint három citrom levével locsolgatva, hogy viszonylag fehérek maradjanak a szeletkék.
Új öblítőt próbálok, még szoknom kell - erről jutott eszembe a ruhák illata. A napon szárított, frissen vasalt ruha illatánál nincs finomabb, de ez most még néhány hónapig nem aktuális :)
Egyszerű és gyakori megoldás a levendula-csokrocska. Hónapokig illatozik, finom, matt, púderes illatot kölcsönöz a ruháknak, ráadásul a molyokat is távol tartja. (Nem mintha ismernél olyan embert, akinek valaha is meggyűlt volna a baja molyokkal, de állítólag léteznek - lehet, hogy én élek olyan szmogos-füstös városi környezetben, ahonnan még a molyok is menekülnek, talán érthetően.)
Ebből a teáskannából illatos, vaníliás, sötét teát innék, tüchtig, szabályos kockacukrokkal és kevéske tejszínnel. Kellene az asztalra egy apró porcelánváza is színes, gyerektenyér-méretű rózsabimbókkal, és egy tál színes-mázas teasüteménnyel.
Természetesen furcsa, hűvösen meleg zöld teához való ez a készlet. Kézbe gömbölyödő, szépen rajzolt, szerethető darabok, bár a fekete-fehér kontraszt nem teszi épp lággyá a külsejüket. A szép kimunkálás, az elegáns tervezés azonban nagyon vonzó.
Nos, a tavasz közeledtéig csk ábrándozhatunk ilyen uzsonnákról, de azt igazán szabad :) Amikor még jólesik a meleg tea, de már elég egy pulóver a hátunkon. Jólesik beleharapni a harsogó almákba, körtékbe, de már számíthatunk arra, hogy pár hónapon belül cseresznyét is ehetünk. Elkezdenek nyílni a rózsák, és a kerti asztal körül érezni az illatukat.
Tehát. 36 dkg lisztet teszek egy tálba, majd egy teáskanálnyi őrölt fahéjat, ugyanennyi őrölt gyömbért, fél teáskanál őrölt szegfűszeget és egy fél citrom reszelt héját teszem hozzá. Egy zacskónyi sütőpor is kerül bele, majd kikeverem az egészet, hogy homogén és ilatos, halványbarna por legyen belőle. Ebbe teszem a tíz-tizenkét deka hideg sütőmargarint és a két evőkanálnyi zsírt, majd elmorzsolom az egészet, hűvös és fűszeres morzsává. Ebbe hat evőkanálnyi mézet csorgatok, majd jöhet két tojás sárgája. Gyorsan összegyúrom, és mehet a hűtőbe pihenni legalább egy, de inkább két-három órára.