A tegnapi almalekvár juttatta eszembe, hogy a mákról is szeretnék mesélni. A legmeseszerűbb, mélyebb, furcsább ízű étel, igazi varázslat. Még akkor is, ha eltekintünk a hatásaitól.
Kóstoltátok már a mákos-marcipános joghurtot? Sok ismerősöm szerint teljesen perverz íze van - én nagyon szeretem :) Mintha kopogtatnál a mézeskalács-ház ajtaján. Elbűvölő.
Otthon is el lehet persze készíteni: natúr joghurtba egy-két kanál mézet, apróra vágott marcipánt és pár kanál egész mákot keverhetünk. Nagyon finom, viszonylag egészséges és különleges. A hagyományosabb ízek kedvelőinél ezzel ne próbálkozzunk :)
A süteményekben persze mindenki ismeri - díszíthetjük vele a tetejét, a tésztáját, a mákimádók (mint én) pedig még a liszt jelentősebb részét is kicserélhetik őrölt mákkal; így sűrű, mély ízű, fekete süteményeket süthetünk. Jól illik hozzá a gyümölcsök íze - a szilváé, almáé, narancsé, citromé. Meg még a többié, persze :) Ízesítsük fahéjjal és vaníliával.
Szokás szerint az általam kedvelt dolgok színébe is beleszeretek - őszintén: láttatok a mák színénél szebb, gazdagabb szürkét? Világos és sötét árnyalatok játszanak benne, lilás, mályvás, feketés és kékes árnyalatokat vesz fel, néha pedig egész meleg árnyalata is lehet, ami egy szürkétől igazán különleges teljesítmény. A lakásnkat, ruháinkat is díszíthetjük a mákszínekkel - hordjuk együtt levélzölddel, égszínkékkel, mályvaszínnel vagy ragyogó rózsaszínekkel.
Hoztam még két mák- és mákszín-ihletésű képet, ámulásul:
